Rövidzárlat

Ha van adó, aminek a kirovásán méltán megy fel a pumpa az ép erkölcsi érzékkel megvert magyar emberekben, akkor az ingatlanadó az.

Hogyan is megy az ingatlanvásárlás? Először is, pénzt kell hozzá szerezni. Ezt az állam jövedelemnek mondja, és mint ilyet, megadóztatja. (Arról nem is beszélve, hogy ha kölcsönről van szó, akkor a banknak is "adóznunk" kell, kamat formájában, de hát az üzlet, az üzlet...) Ez eddig rendben is van. Aztán az emberfia, ha az amúgy már leadózott jövedelméből lakást vásárol, ezt állam, ravasz húzással, vagyongyarapodásnak nevezi és ismét csak megadóztatja, ezúttal illeték formájában.
Itt máris meghökkenhetünk egy pillanatra. "Vagyongyarapodás" - ugyan mitől?! Ha X millió forint van a kezemben, vagy ha X millió forintért vett lakásom van, ez érték szerint ugyanaz. Utóbbi mégis "vagyongyarapodás". Egyszerű elmém számára ez nem világos egészen, de lépjünk túl ezen, mert van itt még sötétebb rész is.
Ha a megszerzett lakásomat el akarnám adni - megint csak illetéket kellene utána fizetnem, ami teljesen abszurd, lévén, ha a lakásvásárlás vagyongyarapodás, akkor az eladása nyilvánvalóan vagyoncsökkenés kéne, hogy legyen, tehát ha már fizetni kellene valakinek, akkor az államnak kellene nekem - na jó, ezt én se gondoltam komolyan. Ámde, most jön az igazi svédcsavar: ha meg akarom tartani, akkor is fizetnem kell érte! Ez az ingatlanadó. Akár veszek, akár eladok, akár megtartom, akár nem - mindenképpen fizetni kell érte. Mint a viccben a nyuszika - ha van rajta sapka, akkor azért, ha nincs, akkor azért...

Hogy világos legyen: Nem az a bajom, hogy az állam adót szed. Valamiből működnie kell. Naná, hogy abból vesz el, amiből lehet: a jövedelemből. Az viszont már kissé fura, hogy azt is megadóztatja, ha jövedelemhez jutunk, de azt is, ha kiadásunk van - egy szócsavarással jövedelemnek minősítve a kiadást - és azt is, ha se jövedelmünk nincs se kiadásunk.

Mellékesen, pár évvel ezelőtt az alkotmánybíróság már visszalökte az ingatlanadót, mint alkotmányellenest. Akkor egy jogi csavarral az ingatlanadó kirovását az önkormányzatok hatáskörébe utalták, ami így már "elfogadható" volt, bár az is megér egy misét, hogy amit az állam nem tehet meg, azt egy voltaképpeni állami szerv miért teheti meg?

Úgy látszik, a bársonyszékekben is megérezték, hogy a tripla adóztatásnak komoly felzúdulás lenne az eredménye, ezért aztán atyáskodóan megsimizték a buksinkat: csak a 30 millió feletti ingatlanokat fogják megadóztatni, meg ez tulajdonképpen azt célozza, hogy azok fizessenek, akiknek "túl nagy" a vagyongyarapodásuk.
Na, erről két dolgot:
Ad egy: Kerülhet az az ingatlan akár egymilliárdba is, a rá költött pénz előtte - és utána - akkor is le lett adóztatva. Arról nem is beszélve, hogy ami ma 5 milliós ingatlan, az lehet még egy év múlva 30! (Ahogy láttuk, a gazdság képes napok alatt megroggyanni...) Akkor majd hirtelenjében utánaigazítják a vagyoni határokat, ugye? Hiszem, ha látom...
Ad kettő: A második érvvel azt igyekeznek érzékeltetni, hogy a "nem tiszta" vagyoni növekedésnek akarna a jóságos és bölcs állam gátat vetni a - voltaképpeni - vagyonadóval. Az ám, csakhogy egyrészt ennek gátat vetni nem a folyamat legvégén kellene, hanem talán az elején - ha valóban ez lenne a cél - másrészt viszont ugyanez, más olvasatban azt jelenti, hogy az állam részt kér a tisztességtelen jövedelmekből is.
Ad kettő plusz egy: Egy erkölcstelen lépés akkor is erkölcstelen, ha csak a vagyonosabbakat sújtja. A vagyonosodást eleve erkölcstelennek mondani még inkább az; igaz, volt már olyan idő Magyarországon, amikor egyenesen törvényellenes is volt, node... ezért csináltunk mi rendszerváltást?