(Egyáltalán nem) tisztelt, agyament politikusaink!
A Magyar Gárda nem maga volt a probléma. A MG már a TÜNET volt, az állampolgárok kiszolgátatottság-, veszélyeztetettség- és tehetetlenség-érzetének meg még kismillió dolognak a tünete. (Lásd ezt az igen kifejező írást erről: "Adjon Isten...") A MG már csak a következmény volt, a társadalomban jelen lévő, köztudott, a vezető hatalom által mégis elbagatellizált vagy agyonhallgatott problémák megoldatlanságának következménye.
Agyonhallgatott...? Nem, ami itt történik,az rosszabb: Megpróbálják - az egyébként többé-kevésbé ép elméjű - állampolgárnak bemagyarázni, hogy a hiba nem körülötte van, hanem benne; ha fél átmenni a 8. kerületen, akkor nem a tapasztalatai miatt fél, hanem rasszista - hogy más példát ne is mondjak, mert ha mindet felsorolnám, kifutnék a tárhelyből.
A vezetés tehát nem segített. A MG megszületett, ahogy a fogfájásra válaszként - ha a fogorvos nem hajlandó eltávolítani a fogat - megszületik az ordítás.
A MG betiltása pedig két oldalról is eszméletlen baromság volt. Egyrészt: Ha az okot nem szüntetik meg, a tünetet meg elnyomják, lesz másik tünet, még durvább, mint az előző. Ha a fogfájós embernek befogják a száját, nekiesik annak a kéznek! Másrészt: Legalább volt egy szelep, amin a feszültség valamelyest enyhülhetett! Most nincs. Kedves politikusaink ráültek a sivító szelepre, és azt hiszik, ha nem szól tovább, minden rendben van.
Hát nem. Robbanni fog. Hihetetlen, ugye...?
Persze, lehet mondani, hogy a MG szélsőséges volt (na ja, a vezetésnek problémákra adott válaszaihoz, a töketlen semmittevéshez és szemforgató, bárgyú hazudozáshoz képest képest tényleg), csakhogy:
Szélsőségesség ott jelenik meg, ahol a demokrácia csődöt mond!
(Jelen helyzetben nem a demokrácia mond csődöt, hanem azok a tökfejek, akik a demokratikus lehetőségekben nem a nemzet felemelésének eszközét látják, hanem a saját karrierükét, magyarán: egy egész nemzetet kihasználva akarják megszedni magukat.)
Szeretném megjegyezni továbbá, hogy volt már ország, ahol a demokrácia ugyanúgy csődöt mondott, mint itt és most; ahol a parlamenti ülések csak marakodásban merültek ki, megoldásokat nem szültek; ahol ugyanúgy jelen volt egy "nemszeretem" kisebbség, mint nálunk; és végül, ahol a kilátástalanságra adott válaszként létrejött radikális tömörülést ugyanúgy betiltották, feloszlaták, mint a Magyar Gárdát.
A folytatásra rájönnek, uraim? Netán szeretnék elkerülni, hogy megismételje magát a történelem?
A Gárdát a társadalmi elégedetlenség szülte. A betiltása csak az elégedetlenséget növeli, sőt: dühöt szít. Dühöt, a rendes életre vágyó, tisztességes adófizető állampolgárokban, a saját vezetésük ellen. Ez pedig groteszk és ijesztő. Az eredmény még inkább az lesz.
Nem a Magyar Gárdát kellett volna feloszlatni. Az okokat kellene megszüntetni, amik a létrejöttéhez vezettek - uraim, akkor a Magyar Gárda magától oszlott volna fel! Önök a könnyebbik utat választották - ez az út viszont több, mint - önökre nézve - önveszélyes.
Ha a Gárdát be is tiltották, tovább él. Egyre több magyar ember lesz potenciális Gárdatag, ezt pedig már nincs erő, ami betilthatná.
Még egy iciri-piciri megjegyzésecske: Médiában - azt hiszem - nemigen ecsetelték (ha mégis, akkor elnézést), hogy volt helység, ahol a Magyar Gárda együtt járőrözött a helyi romákkal! Nem úgy, hogy egyik a felvégen, a másik meg az alvégen, nem, hanem közösen, együtt, a közbiztonságért! Mert az tisztességes embernek attól függetlenül érdeke, hogy roma vagy nem roma. Akkor ki is a rasszista? A Gárda? Vagy az, aki betiltja...?
